A tavalyi 270cm-es harcsám óta nagyon sok kérdést, levelet, üzenetet kapok, amelyben mindig ott vannak azok a bizonyos kérdések: szeretnék kapitális harcsát fogni? Hogy jutok el odáig? Milyen cuccom legyen? Tudnál benne segíteni? Ezen apropóján gondoltam, hogy sok horgásztársamat érdekelné a mikéntekre a válasz ezért egy jó téma lehetőségével élve gondoltam szélesebb körben is megosztom a gondolataimat és tapasztalataimat
Higgadt alapok
A harcsa az legnagyobbra növő édesvízi halunk és egyértelműen mindenki szeretne egy kapitális méretű halat fogni, ezért csak a harcsa az egyetlen olyan hal, amely szóba jöhet, ha mázsa körüli halakról beszélünk. Mégis mi számít kapitálisnak? Sokak számára már egy húszkilós haresz is nagy, de egy rutinos harcsapergető csak a kétméter feletti halat számolja és tartja kapitálisnak. Nálam is ez a taktikai határ az alatta lévőknek is örülök, de nem hozz már annyira lázba. Sok féle módszerrel lehet, rájuk horgászni, de egyértelműen kijelenhetjük, hogy a pergetés a legférfiasabb és az állóképeségünket leginkább próbára tevő módszer. A letett botos horgászat számomra unalmas és érdektelen. Azt tapasztalom, hogy nagyon sok sporttársam látja ezt, így hiszen fantasztikus tempóban növekszik a pergetőhorgászok száma hazánkban. Nagy halat fogni mindenki szeretne ez vitán felül áll, viszont tenni érte már kevesen tesznek vagy éppen nem eleget. Elképzelni sem tudja az a horgász, aki nem próbálta, hogy mennyire fárasztó és elkeserítő tud lenni a kapástalanság. A legtöbben ott követik el a nagy hibát, hogy nem elég kitartóak. Nem szabad feladni! Hosszú és folyamatos munka kell, hogy legyen a hátunk mögött, amikor megjön a nagy hal. Sok múlik a rutinon és a nyugalmi állapotunkon. Ha eljutunk a megakasztásig, akkor az még nem azt jelenti, hogy megvan a hal. Ez csupán félsiker! Most jön az, amikor mindenkinek végig fut a fejében, hogy minden rendben van a felszerelésben? Mert az igazi teszt most van élesben. Itt hamar eldől mi a gyenge pontja a cuccnak. A legjobb, ha egyáltalán nincs gyenge pont.
Ezt még a felszerelés összerakásakor kell megoldani fárasztás közben már kár is aggódni. A kapkodás a legnagyobb ellenségünk. Higgadtnak kell maradni és minden mozdulatunkat kontrolálni. Láttam már futkározni parton embert, amikor egy kisebb harcsát fárasztott /cc 15kg/ közben a társa letett botját taposta. Gondoljunk bele, mit csinálna egy csónakban? Hideg fej és logikus döntések segítenek a nagyhalhoz. Türelem kell és akkor sokkal, de sokkal közelebb jutunk az álomhal eléréséhez. Rengeteg két méter feletti harcsát fogtam életemben, de még mindig ott z adrenalin bomba, amikor megakasztom és érzem, hogy jó hal van a horgon. Amikor megkezdjük a horgászatot, akkor még nem tudjuk, mekkora harcsát zsákmányolunk, ezt nem lehet előre eldönteni. Ez már a szerencsefaktor dolga. A z egyik legnagyobb titok az idő! Nagyon sokat kell horgászni, mire megjön az áhított hal. Még a klasszikus nagy halas vizekben, mint az Ebró, Pó, vagy a Rhone sem mindennaposak ezek a két méteres bajszik. Hetek telhetnek el mire megakasztjuk, de még akkor sem biztos, hogy eljön kézig az a hal. Itt következik a felszerelés próbája.
Felszerelés
A nagyhalhoz való eljutásunk egyik kritikus eszköze a felszerelés. Sok féle kritériumnak kell megfelelni egy jó pergető kombónak. Botválasztásakor a legfontosabb, hogy ne legyen nehéz. Ez már meghúzza a határvonalat, mert borzasztóan kevés gyártó tud olyan botot a kezembe tenni, ami könnyű ám elég gerinces és erős ahhoz, hogy mázsa körüli harikkal megbirkózzon. Itt szoktak sokan kicsit csuklani amikor az árcédulákat meglátják. Azonban ezt csak egyszer kell megvenni utána örök élet plusz egy nap, tehát hosszú távon ez a jó befektetés. Nekem a szezon végére mindig hagynak itt egy köteg botot a vendégek, amiket összetörnek és sok van köztük, amiket jó reklámmal ki kínálva adtak el nekik, de nem tudták átugrani a mércét. Több gyártó botjairól beszélhetünk nem csak egyedi problémáról. Ez is azt igazolja, hogy kevés a megbízható erős gerinces ám könnyű pálca a piacon. Sok erős jó karakteres botot lehet kapni, de fél óra dobálás után a csukló és a váll feladja a harcot és a kapitális hal kergetésének, mint már említettem az idő a nagy ellensége. Orsóban már jobb a helyzet ott rengeteg jó kurblit tudunk vásárolni, mondhatni négyzetesen többet, mint a botokból. Erős fémszerkezetű orsó legyen bitang jó tengellyel jó csapágyazással és legyen benne megfelelő olaj. Halálom, amikor egész éjjel vagy akár nappal kell az orsó csicsergését hallgatnom a csónakban. Szerintem ezzel sokan így vagyunk. Zsinór az egyik kritikus pont itt szokott bekövetkezni a hal elvesztése. A kapásig eljutunk, akkor az első 10 percben eldől, hogy a cucc bírja már csak a zsinór kérdése, hogy bírja e. A zsinór kérdésére mindig egy válaszom van, hogy jó vastag legyen! Minimum 0,35mm, de nem gond ha 0,40mm a halat nem zavarja, a gyártó úgyis vastagabbat gyárt a ráírtnál és úgyis előbb szakad mint a matrica szerinti érték, ezért ne finomkodjunk vele! Partszél dobáláskor nem árt a koptató előke, mert a gereben fogaival elreszeli a zsineget. Vertikális pecánál sem ártana, de ott gyakran szakadunk, ezért a csónakban csak kevés horgász bogarászik az új előke varrásával.
A két végjátékosunk a műcsali és kapocs szintén a nagy hal elvesztését okozhatja, ha nem járunk el figyelmesen vásárláskor. Kizárólag jó minőségű not a knot kapcsok használok minimum 50kg de inkább felette lévő terhelhetőséggel. Forgót, klipszet nem használok, direktbe kötök mindent, ne legyen gyenge pont! Minél egyszerűbb a cucc annál kisebb a hiba lehetősége. Műcsalink végig drótos legyen és nagyon jó minőségű horgokkal és karikával szerelve, mert lehet bármilyen szuper kombónk ha a csalink nem megfelelő és ne feledjük ő a hal szájában lesz! Komoly terhelést és erőkifejtést fog kapni! Ha minden megvan, ami egy jó horgászathoz kell, akkor szereljük fel szépen és teszteljük le egy fix pontra beakasztva. Kerítés vagy vonóhorog tökéletesen megteszi! Inkább itt jöjjön ki mi a gyenge pont, mint a vízen fárasztás közben!
Vizek és lehetőségek
Természetesen az egyik legfőbb kérdés mindig a hol keressük őket! Válaszom: ahol vannak! Járjunk nyitott szemmel és hallgassunk tapasztaltabb horgásztársakra nem mindenki titkolódzó sok segítő kész horgászt ismerek! Nemcsak a felkapott vizeken, mint az Ebró vagy a Pó lehet jó. Ilyen a Rhone is, ami újabban lett ismert kicsit a révemen is, de még nagyon sok folyóban élnek szép harcsák és én az idei szezonban fogok felfedezni három Franciaországi folyót, aminek nagyon jó a híre és szinte pár ember horgásza, mivel a helyi lakosokat nem nagyon izgatja ez a fajta horgászat, meg úgy az egész harcsázástól sem jönnek lázba. Sikerült engedélyt szereznem egy Párizsi vezető beosztásban lévő rendőr ismerőtől a Szajnára, így hát reményeim szerint háttérben az Eiffel toronnyal /mert a filmekből azt derült ki, hogy mindegy hol jársz a városban minden ablakból és utcából látszik a torony / remélem, pózolhatok majd egy jó bajszival az újság hasábjain!
Azonban az én igazi álmom, hogy kis hazánkban is gyakoribb legyen a kapitális hareszok száma, de ehhez a ti segítségetek is kell valamint egy igen komoly szemlélet váltás és a dogmatikus harcsaüldözést elfelejtve ez megoldható lenne. Már csak a törvény módosítást kellene valahogy elérni, de ez is az egyik célom közt szerepel. Ne horgászunk már fészkelő halra és ne lehessen elvinni ívási időben! Ez egy hosszú és göröngyös út lesz, de nem lehetetlen küldetés! Nemrég kaptam egy hírt, hogy fogtak a Dunában egy 220cm-es harcsát pergetve előtte napokban pedig a Tiszában egy hölgy ismerősöm pedig egy 200cm-es bajszit fogott! Ennek örülök a legjobban, hisz bizonyítja az elméletem miszerint nálunk is simán megnőnek csupán az ember a gyengeláncszem ebben a játékban, mert ha hagyjuk megnőni a halat, akkor sok szép élményben, lesz részünk, és ha visszaengedjük, akkor másoknak is! Legyen mindenkinek szép élménye és sok nagy hala!
Posted in Egyéb